Általában wowozás közben raktam be mindenféle zenét, és persze Mat kihagyhatatlan volt a lejátszási listáról :D És azóta eltelt 5 év. Már nagyon hosszú ideje nem hallgattam meg egyetlen számát sem, de aztán rákattintottam, mert hogy áhh miért ne. És ami vicces: még mindig emlékszem a dalszövegre. Az emlékek pedig elkezdtek ömleni. Mint egy csőtörés.
A rossz dolgok amiket tettem, és a jó dolgok amik csak úgy megtörténtek.
A következő lépés pedig a screenshotok előkerítése volt. Sajnos keveset találtam, de az is pont elég volt, mert bő 30 perc kellett az átnézéséhez.
Szólt a zene, a képek jöttek, és hirtelen elragadott egy érzés. Mintha minden olyan lenne mint akkor, mintha semmi sem változott volna meg, és közben az életem egy hatalmas fordulatot vett.
Őszinte leszek: hiányzik a wow. Jó volt eltűnni egy olyan világban, ahol az emberek az alapján ítéltek meg hogy mit mondtál vagy tettél, nem az alapján hogy hogy nézel ki. Nagyon sokféle emberrel találkoztam, kedvesekkel, és barmokkal egyaránt. A barmok pedig elképzelhetetlen nagy barmok voltak. Tartós barátságokat azonban szinte lehetetlen volt létrehozni. Egyetlen barátom van akivel a wowban találkoztam és mai napig beszélünk, lassan már 2 és fél éve. Igazán jó fej csávó :D Lassan már egy regényt írok ide :P
Pár kép :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése